Liftkarbantartó

Lezuhantak, meghaltak, négy gyerek.

Lezuhanok, meghalok, védjetek!

Néznek rám, belém látnak, megvetnek

A lelkemet tették meg tetthelynek

Bemocskolnak, leköpnek, égetnek a könnycseppek

Lezuhanni nekem is – ez tűnik a könnyebbnek

Liftben vagyok, piros falak

Jönnek egyre közelebb, közelebb

engedem a halált, mint egy gyilkos életet

Rámzárnak a vádló hangok

Szívem liftje nyekereg

Gyermeksírás hív a mélyből

Nyakam köré tekereg

És leránt.

Lezuhantak, meghaltak, négy gyerek.

Romlatlan és tiszta lelkek, én miért élhetek?

Belehalok, mert ebbe

Nem meghalni nem lehet

Zuhanok, el ne kapjatok, inkább rám se nézzetek

Gyerekszemmel ne lássátok, hogy a liftem megremeg

Rúgjatok még, öljetek meg,

Nem kell hozzá sok már

Lezuhanok, odalent a békítő halál vár.