Hajóbaleset után

A bűntudatlan gyilkos nyugalmával

nem fenyeget, tisztában van a hatalmával,

de vértől koszos.

Fölötte néma szemtanú: a híd.

Ívboltja sírbolt.

S talán sajnálja kicsit,

sajnálja, de összeomlani gyáva,

Ráült a város biztos korlátjára

A megnémult város ráült a korlátra,

Nehogy beleérjen a vízbe a lába

Olajként úszó bűnben részt nem vállal

a vízszint fölött lebegve

együtt úszik az árral

Néma a Duna, néma egy korszak

Néma tagadással sodródnak a holtak

Bűnbánatos város a híd párkányán áll

Csak az sikít, aki vízihullát talál.